Településtörténet

Garbolc nevével az oklevelekben 1344-ben találkozhatunk először, ekkor Garbocz -nak írják.

A település a Gutkeled nemzetség ősi birtoka, s így nagy része az e-nemzetségből származó Gacsályi-családé.

Garbolcot egy időre a Kusalyi Jakcs család tagjai szerezték meg, de a királyi kúria a birtokot 1427-ben visszaítélte Gacsályi Tamásnak.

A XI-XVII. században a Rozsályi uradalomhoz tartozott. A XVIII. században a Becsky, Nagy, Horváth, Várady, Szalkay, Szőke családok birtoka. A XIX. század közepéig a Kölcsey, Böszörményi, Várady, Horváth, Zombor, Szalkay családoké.

A település a Rákóczi-szabadságharc alatt elpusztult, s csak később épült fel újra. 1787-ben újra elpusztult, egy tűzvészben leégett. A falu ekkor új helyre telepedett át, s itt építették fel új templomukat is 1832-ben.

Garbolc egyike volt az 1970 májusában a Szamos által elpusztított öt falunak. Az árvízvédelmi töltés által nem védett községet 1970 májusának derekán öntötte el az épületek jelentős részét tönkretevő zöldár. A tragédia után a Minisztertanács 3325/1973. sz. határozatában több községben, köztük Garbolcon is építési tilalmat rendelt el.

Napjainkban már újra egy fejlődő, élhető község.